Újra itt..... | Önmegvalósítás.hu

Újra itt.....

Hozzászólások

7 hozzászólás
épp ma délelőtt írtam erről is
2011. augusztus 12. péntek, 11:47 | DIdiusUS

Kedves Andi, épp ma jött rám az írhatnék ebben a témakörben is és ha megengeded megosztom veled.

Szenvedünk....de minek?

A szenvedés gyökere a tudatlanság.
A tudatlanság nem butaságot jelent, hanem kötődést.
Az illúziókhoz.

Ha sikerül elengedni a - magunk által generált - hozzánk igencsak szorosan kapaszkodó tartalmakat, érzéseket, észrevehetjük a BOLDOGSÁG mibenlétét.
Először csak úgy, hogy elkezdjük látni a szépet az életünk BIZONYOS területein. Ez később kitágul, úgy, hogy már mindenben látunk jót, még abban is felfedezünk hasznosat, előbbrevivőt, amire más ember tán azt mondaná ördögi kátyú.
Az, hogy látod a szépet mindenben, NEM azt jelenti, nem veszed észre a fehér mellett a feketét.
Ez így a jó, a kettő együttes megléte...a bölcs ember nem szemellenzősen él.
Lát vagy próbál látni minden oldalt és még akkor is tudja, hogy nem lát sokat. Más ember mást lát, más nézőpont, más kontextus....de minél bölcsebb valaki annál több emberi nézetet fedez fel, és tudhat magáénak, és annál inkább rájön, hogy keveset tud/lát.

A szenvedés elengedése egy FOLYAMAT. Van, aki az elején tart ,van aki már a végén, vannak, igaz kevesen akik majdhogynem tökéletesen megszabadultak...felszabadultak....
Számomra CSAK a Jóisten a tökéletes.

A szenvedési folyamat elengedési üteme és módja mindenkinél egyénfüggően zajlik.

Mesélek valamit.
Mikor kisgyerek voltam, egyszer... jöttem haza az ált.suliból. Hátamon az iskolatáska.
Dombon megyek felfelé. De ez nem lényeges. Látom magam kívülről.
Minden ok nélkül hihetetlen jó kedvem támad.
Ez több volt, mint "csak" jókedv, ÖNTUDATLAN szívet melengető érzés volt, a föld fölött lebegtem lelkileg, a lábam a talajon volt és sétálva ment.
A szívem teli volt szeretettel, jó érzéssel, ISTENEM de SZÉÉÉÉÉP az élet, de boldog vagyok, de SZUPER minden...Tökéletesen kitöltötte a belsőmet ez az érzés.
Pillanatokig tarthatott, mert olyan sokat nem haladtam a lábammal a dombon, de az érzés az végtelen volt. Idő, tér eltűnik. Csak az érzés van... a felszabadult boldogság.
Nem tulajdonítottam jelentőséget ennek a "tapasztalásnak", de érdekes már akkor is HÁLÁS voltam azért, hogy EZ megadatott számomra.. tudtam ez egy különleges tapasztalás volt. Nem mondtam el senkinek, akkor.

MOST.
Most idősebb vagyok. Épp 33 testi korban mérve.
Most tudatosabb vagyok valamennyivel ...ám sokszor, nagyon sokszor "rásegítenek" nekem Fentről, s én úgy vagyok vele a Jóisten úgyis tudja mi a jó Nekem/Nekünk.. Ráhagyom. Legyek játék, eszköz a kezében...ám mégis szabad jogom, döntéshozatalom van, ez az érdekes.
Isten tenyerén lenni....mindenkinek megadatik. Ő mindenkit kedvel.
Minden ember egyedi, minden ember fénnyel teli, és igen mindenkinek ott a puttonyában az ego, a karma, a kereszt melyet cipelhet, hogy tanuljon a lelke.
Míg egyszercsak úgy nem dönt: a "kereszt" melyet viszek, nem szenvedés, hanem VAN és kész. Tudok tőle fejlődni, ezer féle módon, pl. úgy, hogy el is tudom engedni ... had szálljon fel a teher súlya, mint a dal, ahogy viszi a szél, vagy mint egy fehér galamb amint a karomon ül és utána a felhőkbe emelkedik.... szabadon száll.
Ha akarom (akarom e?) visszaszállhat, ha akarom eltűnhet.... én döntök. ÉN DÖNTÖK.!!!!!
De mégis játékszerek is vagyunk egy sakktáblán Isten kezében…
-ALÁZAT, tisztelet, szeretet.

A BOLDOGSÁGÉRZET ÁLLANDÓSULÁSÁRÓL
Tud e a kiskorombeli, megélt pillanatbeli boldogságérzet állandósulni, beépülni a mindennapokba?
Tud. Ha minden pillanatban jelen vagyunk. Ritka keveseknek adatik ez meg.

AZ ELENGEDÉS
A kátyú, az egy gondolati termék, magunk keltette határvonal. –HATÁR
Van, hogy már átlátjuk, hogy a gondolat "csak" pörög az agyban.
Látjuk és mégis hagyjuk.
Le kéne söpörni az "asztalról" ?. –TETT – bátorság –erő.....
A lesöpréssel, feloldással szabaddá válunk – SZABADSÁG
A kulcsszó itt a feloldás és a szabadság.

Mennyi ember AKAR boldog lenni....
Sokan úgy vélik egy társ megléte, egy új hajszín, egy új kocsi, egy új ház... stb. adja a boldogságot.

Én azt írom, igen fontos egy társ, jó egy kicsit feldobni a hajunkat a fodrásznál, jó az amikor veszek magamnak vagy anyumnak egy új rucit, de a boldogságunk nem ezektől a tettektől függ CSAK. Ezek pillanatnyi jóérzéssel töltenek el....:)

A boldogság szerintem belsőnk, szívünk, lelkünk önnön terméke. Amikor csak úgy vagy és jól érzed magad. Mikor a lelked is szabad...a szíved is nyitott.....

Kell e időt szánni... hogy néha befelé forduljunk?

Az utóbbi években kezdek rájönni, hogy kell befelé fordulni is, és rá lehet bízni magunkat egy univerzális tudattartalomra. VAOO
Egyenlőre még nem jöttem rá miért van az, hogy a 3. szememmel vagy valamivel ennyire látok. Bocsánat a hebehurgya megfogalmazásomért.
Felszáll egy nő a vonatra, és leül velem szembe. A kezdetektől látom, hogy fél és bizonytalan és fél és fél és bizonytalan... ,NAJÓLVAN. .... oké.. beszélgessünk el róla, hogy mi az, ami ezt okozza, egy ilyen jólelkű nőnél? Van akinél látszik a mellkasban is, hogy fénylik a lelke.
S kezdtük valami hagyományos kérdéssel...már nem tudom melyikünk kezdte a beszélgetést.

Amint ott ülök vele szemben, érzem a nőt, és látom. Látom az életét.
Fekete napszemcsit viselt, a szeme nem is látszott...pedig a szem a lélek tükre, az arc is a test is...
Szóval csak ránézek a nőre, de egy kis zavar van a fejemben: most elvált vagy meghalt a férje??... és beszélgetünk és igen, azokat mondja amiket láttam... előbb elvált az első férjétől és utána a második férje sajnálatos mód meghalt. Látom, hogy sokat utazik, mikor utalok erre, mondja, hogy igen ő stewardess volt.
Látom a lányát szereti és egyedül neveli, ez is bingó lett.
Akkor , ott úgy éreztem, ...mintha én tudnék valamit. Mintha képes lennék erre…. erre, hogy ha segíteni kell akkor, belelátok a másikba. Durva így leírni? Nem érdekel. Ez van. Ez is vagyok, innentől.
A nőből ömlött a szó... vagy a gondolat...
Tudtam, a cél, hogy ott vagyok épp akkor a vonaton a nővel szemben csak annyi, hogy megnyugtassam, a nyaraló ügyében, mivel ezért utazott Budapestről Balatonfüredre, hogy elhunyt férje halála utáni intézkedésekben eljárjon.
Egy keresztény férfi segített neki, a vízzel elárasztott nyaraló rendbetételében.
Mutassam, meg hogy nincs "egyedül"... de mért pont én mutatnám, hogy Isten gondol rá?
Épp jókor voltam jó helyen? Elmesélte a nő, hogy egy percen múlott, hogy lekéste az előtte lévő vonatot, mert visszalépett a lakásába a napszemcsijéért.
(A védelméért, ne látszódjon a szeme->>>de ezt nem mondtam ki neki.)

Mikor átszálltunk ugyanahhoz a kalauzhoz mentünk oda megkérdezni, honnan indul a másik vonat, és leültünk kávézni is annyi időnk volt….s tudtam velem ez már lejátszódott, ő mintha nem tudná ezt… figyelgettem de mégcsak nem is említette egy gondolattal sem, hogy neki ez a hely rémlene.

Ez a nő -akivel számot is cseréltünk- és aki nem győzte mondogatni, hogy atyaég, ő még ilyen képességekkel rendelkező emberrel nem találkozott - mindenféle érzésekkel volt telítve, csodálat, szeretet, megkönnyebbülés, félelem, zavar.
Félt is tőlem, meg nem is.
A végén mikor uticélja közeledett, és leszálláshoz készülődött, ottfelejtette a csomagját, én adtam oda, nehogy fenn maradjon a vonaton, és ki is mondta, hogy lányos zavarában otthagyta volna...
Úristen mekkora hatalmat adtál te akkor a kezembe, de nem éltem vissza vele, tudom okkal adtad.
Nem vágyom arra, hogy én mindenki életét lássam, akarja látni a fene.
Nem vágyom arra, hogy én mindig előre lássak dolgokat, eseményeket.
Ha látok az okkal van. Ezt tisztáztam le az agyamban és a lelkemben. Nincs jelentősége.

Minden ember csodalény, de közben egyikünk sem különb a másiknál.
Más is lát, s ennek örülök. Egyre többen látnak, s ennek is örülök. Félve írom le azt is, hogy látok, sokszor rájövök, atyaég de buta vagyok, agyban is meg lelkileg is, meg itt egozgatok ennyi isteni és emberi tanítás után is…? Látok, ha engedi a Jóisten? Az épp elég is, még sok is.

Ugyanakkor ha eddig nem néztetek bolondnak, akkor leírom azt is, hogy lehetnék egy porszem a földön, lehetnék egy falevél, lehetnék egy szőrszál egy macskán, vagy az egész macska, vagy egy kődarab, vagy egy ember vagy bármi és bárki. Nem haragudnék érte, hálás lennék azért is. Lehetek bármi és bárki nem érdekel. Egy dolog érdekel most, a szeretet.

Egy –két utolsó gondolat:
Lássuk meg, mikor van az, ha az egonk irányít, s mikor van az, amikor a szívünk.

Mikor mondunk le a szenvedésről?
-Ha rájövünk, hogy semmi kedvünk játszmázni, sem magunkkal sem egy másik emberrel.
Ha rájövünk, jobban tiszteltjük és szeretjük a másik embert, illetve magunkat is, minthogy felesleges "harcokba" belemenjünk....
Ezek jutottak ma eszembe. Gondolati termékek... melyeket akár le is söpörhetük az asztalról ..:)

Köszönet a gondolatokért.
2011. augusztus 15. hétfő, 22:08 | e-andi   Előzmény

Kedves DIdiusUS,

Köszönöm, hogy megosztottad velem a gondolataidat. Én még most kezdtem el megadni magam az Isteninek. Egyelőre nehezen megy nekem. Úgy érzem megtaláltam az utolsó láncot, amit még le kell dobnom magamról, annak érdekében, hogy tényleg szabad legyek. Remélve, hogy tényleg ez az utolsó rajtam. Fantasztikus érzés lehet érezni, a lélek szabadságát. Most ez a célom.

Néha én is látok. Egyelőre azonban csak a saját életem "lehetőségeit". Az is igaz, hogy még meg tudok ijedni és azt hiszem olyankor be is zárok. Kíváncsi vagyok az érzésre, milyen lehet, amikor más embereket látsz, érzel. Én is szeretném jobban érezni az embereket, bár nekem most az is jó nagyon, hogy megpróbálok sokkal jobban figyelni a környezetemben levő emberekre. Aztán majd jöhet a következő lépés.

Nyitogatom a kapuimat és nyitogatom magamat a világnak. Tegnap épp repültem vissza és megismerkedtem egy nagyon szimpatikus nővel a repülőn. Magyar, de ő is kint él. Általában az utazás során én befelé fordulok. Olvasok, zenét hallgatok. Most beszélgetni szerettem volna, valamiért Vele. Telefonszám, email csere.....Jó érzés....

Azt is most próbálgatom, hogy mikor irányít az egóm és mikor a szívem. Ezen a területen is van mit fejlődnöm. Szeretném felerősíteni a szívem hangját.

Sok mindent csak most próbálgatok, tanulok.

Nagyon jó olvasni ,hogy két fiatal ember/Andi,Dius/,az Isteni
2011. augusztus 16. kedd, 12:29 | Éva.

Nagyon jó olvasni ,hogy két fiatal ember/Andi,Dius/,az Isteni gondviselésről beszélnek itt nekünk.

Azért örömteli ez az én számomra,mert most a világban egészen mások az elvárások.
Arra tanítják az embert ,hogy ő legyen a legjobb ,a legszebb,a legtöbb pénzt keresse,a legjobb autója legyen,egyszóval a saját személy teljesen előtérbe helyezése, és nem hogy Istenről nem esik egy szó sem ,de a másik emberről sem.
Most ez a társadalom elvárása az egyéntől,és ilyen körülmények között igazán szép dolog,ha a fiatalok
közül,-akik most pont a legnehezebb helyzetben vannak minden szempontból-, eljutnak idáig.
Minden elvárás,ez ellen a szemlélet ellen dolgozik,és mégis.

Az én korosztályomnak sokkal könnyebb dolga volt,mert a 80-as,90-es években olyan bőséges és olyan tiszta szellemi tanításokhoz juthattunk,amik egyenesen erre neveltek minket és nem ezerrel ellene.
Persze a ,,nehéz kornak'' is állítólag meg vannak az előnyei, mert pontosan a létével fúj ébresztőt
azoknak akik észreveszik az ellentmondásait,hazugságait.

Minden tiszteletem a tiétek,lányok!

Kirsikka képe
bőség
2011. augusztus 16. kedd, 13:15 | Kirsikka   Előzmény

Szerintem egyre nagyobb bőség van. Tiszta tanításokban nincs hiány. Aminek kell, az megtalál minket, akkor is ha nem keressük. Egyszerűen megkapjuk. Ez minden korban így volt, és így is lesz. Az lehet, hogy nem ismerjük fel, de akkor jön máshonnan :)
...az igaz, hogy a bőség hígságot is hoz, de a Tiszta tanítás annyira szívenüti az embert, hogy eltéveszthetetlen. Beég. Ha meg kevésbé tisztába szaladunk bele, abból is tanulhatunk :)

az Úrra bízni magamat
2011. augusztus 17. szerda, 14:58 | DIdiusUS

Köszönöm a reakciókat melyek tőletek születtek. :)

1.ANDI
Szerintem természetes a KÍVÁNCSISÁGod, mind önmagad és mind a "másik ember" irányában. (Bár van aki úgy véli a kettő ugyanaz) :D

Fontos az ÖNMEGISMERÉS, hiszen a másik ember megismerése is ezáltal valósulhat meg mélyebb szinten. Illetve azzal, hogy mást megfigyelsz, beépítheted saját magad önmegismerési folyamatába. Összefüggenek ezek.

S mi lehetséges eközben? Mikor már rájössz arra, hogy önmagad egész oké vagy, tudsz másoknak segíteni ebben, hogy ők is elérjenek a szeretetközpontú gondolkozásmód magasabb szintjére.
Még én is ön/ illetve a MÁSIK ember /megismerésen vagyok. Annak is kül. mélységi szintjei vannak. Bár én már inkább energiát és fényt látok a másikban.

Szerintem az egyedüli út a szeretet útja, mely az összes többi érzést felül tudja írni. Az, hogy én idáig eljutottam az Isten által következett be.
Tetszik az a hasonlat, mikor minket embereket mint egy cserépedényt formáz a Jóisten, és én ezt kitágítanám úgy, hogy a formázás során széteshetünk mint a puzzle darabok majd utána magasabb szinten össze leszel rakva.
Ez az említett folyamat: formázás-szétesés-összerakás-formázás …..ISMÉTLŐDHET X-szer.
Mindig magasabb lelki tartalomra jutva ezáltal.
Isten keze alatt, az ő tenyerén zajlik mindez.-- HÁLA

MEGÉRZÉSEK:
Sokan megéreznek dolgokat és ez természetes folyamat. Amit írtál, hogy van rá valami lelki reakciód, pl. megijedsz ettől, szintúgy természetes hatás.
Nekem ez a folyamat most ott tart, hogy már semmi kedvem "rejtegetni" a megérzéseimet a család és a barátaim előtt és mintha már idegenek előtt is egyre merészebb lennék.

Most volt egy családi party (nővérem szülinapja), és én MELLESLEG megjegyeztem, hogy én megérzek dolgokat, meg hogy „talán” előre is látok….

-apum kiakadt, érthetetlenség, zavar mely azt váltotta ki nála, hogy nekiállt viccelődni, :) (ugyanolyan faviccei vannak neki, mint nekem :), de van mikor lehet rajta nevetni is :D )
-anyum szavakkal hitetlenkedett, belül pedig mint egy kis buddha figyelt és tudta igazat mondok, :)
-nővérem féltőn reagált: "Nancikám" nehogy túlzásba vidd", és a végén ki tudja honnan előszedve eddig élete tapasztalataiból már a "szektákat" is emlegetette :) hehe

-fiú ikertesóm aki a "legfejlettebb"intuíció terén: azzal jött, hogy mondjam meg, hogy mit látok vele és a családjával kapcsolatosan.
Aranyos volt a reakciójuk. Szeretem őket. :)

Valahogy kellett, hogy reagáljanak, és mindenki másképp dolgoz fel eseményeket, cselekvéseket, élethelyzeteket. Az egyedüli közös, hogy van a hatásnak hatása.
Nem mintha ez a bejelentésem óriási nagy dolog lett volna összességében nézve.
Ám bárminek a FELVÁLLALÁSa –bátorság.

Próbálok válaszolni a kérdésedre, hogyan lehet jobban érezni embereket.

Ránézel az emberre, és látod benne a „fényt” és a pozitív tulajdonságokat, szeretetet. Csak erre figyelj. Ezek megléte felülírja az esetleges negatív tulajdonságokat, játszmákat, egoharcokat, melyek az emberekre jellemzőek.
Az ember maga belül szeretetenergia.

Mire figyelj még?
-A szív sokszor mást mond, mint az ego által generált tudatlan szó.

-A szem tényleg a lélek tükre, és a lelki fény a szemben is fellelhető. Egy gyermeki szembe nézve volt már olyan érzeted, hogy szinte beleesel a mélységbe? Ez a kezdete a bölcsességnek.
Egy „megvilágosult” szeme másmilyen, mint egy átlagos lelkületű ember szeme.
Mindkét ember ugyanolyan értékes, csak az egyik már magasabb lelki szinten van.

Szóval, minél többször fordulsz szeretettel teli figyelemmel a másik felé, annál inkább érzed ugyanezt vissza is.

Isteni gondoskodására bízom magam.
Gondolom többet úgysem kapok, mint amit elbírnék, de ha nem kapnék több megérzést az is rendben lenne. Minden okkal történik bármilyen sablon így leírva.

2.ÉVA

Az Isteni gondviselésbe vetetett hit ezek szerint nálad is megjelenik? :)
Én úgy érzem, hogy a mostani gyerekek rettentő magas teremtő készéggel, hittel, bölcsességgel születnek, de látom azt is, hogy pl. facebookon elérnek idős emberek is akik csak testben idősek. Mindig és mindenkor lehet tanulni a másiktól, tiszteletben tartva őt, és mindig és mindenkor ki lehet zárni érzéseket, amiket a másik küld.. De ez utóbbi nehezebb, hogy ne hasson rád valami, illetve az érzékelés teljes kizárása is nehéz.

Azt csak az emberi agy mondatja velünk, hogy a szeretet és annak kimutatási készsége korfüggő lenne. Nincs érteleme korról beszélni.
A idő számomra egyre inkább végtelen. Csak a mi kis testünk hanyatlik általában egyre lejjebb az idővel ….bár állítólag az energetizáló „kezelésekkel” a test és lélek is karban tartható.

Van egy ismerősöm, aki ilyenekkel is foglalkozik. Itt ismertem meg ezen a honlapon, mikor egyszer írtam és ő reagált rá valamiért.
Most hétvégén tart tanfolyamot is. Ha jól láttam ide írható programjavaslat is, s nem szokásom ajánlgatni senkit se, de mivel ő nem az az önmagát ajánlgató fajta, én meg látom benne a fényt így:

http://www.akivagyok.hu/energiaerzekeles-a-fordulopont/

Dátum és helyszín - 2011. augusztus 21. vas. – 9:00-18:00
Bp. Andrássy út 98. Sziddharta Közösségi Ház

3. Kirsikka

Találó a kifejezésed, hogy szíven üti az embert a tisztaság. Köszi!

Sokat írtam!Remélem mindenkinek a legjobbakat!

hermess képe
Dius, köszönet a promóért!
2011. augusztus 18. csütörtök, 19:57 | hermess   Előzmény

Ez kedves volt tőled, meg a "fényezés" is!...:D Nagyon hitelesnek érzem az írásaidat, hátha igazad van...:)

Sokan éppen csak kibomló, vagy megérzett spirituális képességekkel, néha idejekorán, de jó szándékkal, már az elején úgy próbálnak másokat segítő munkát végezni, hogy még önmagukkal sincsenek teljesen tisztában. (Talán én is így tettem, amit csak most látok valójában...)

Te meg Istentől kapott igen magas fokú képességeidet rejtegeted, ahelyett, hogy kibontanád az ajándékodat! Használd bátrabban! :))

És ha valakinek kedve támad a vasárnapi tréninghez, nagy szeretettel várom!

Semmiség Hermess.
2011. augusztus 20. szombat, 11:16 | DIdiusUS   Előzmény

Öröm Nekem az örömöd, vagy bárki más öröme pl. a te tanfolyamod által :)

Mindenkinek vannak spirituális képességei, vagy sejti/ tud róla vagy nem.
Van akinél elő lehet hozni pl. felnőtt korban , van aki meg már kiskorától kezdve tudja.
Ennek mélysége egyénfüggő, tudatosság függő.
De ezeket szerintem te mind tudod.

Tisztelettel !:)

Feliratkozás Hírlevélre