Félelem Közkívánatra | Önmegvalósítás.hu

Félelem Közkívánatra

Beszéljünk a félelemröl.
Itt méltó helye van annak hogy boncolgassuk szétkapjuk elemeire,és megvizsgáljuk hogy mi is az ami olyan félelmetes benne. :)

Beküldte: | 2011. jún. 18. szombat - 09:07

Hozzászólások

34 hozzászólás
a3140a képe
Véleményem szerint, a félelem olyan gondolati, érzelmi
2011. június 18. szombat, 10:24 | a3140a

Véleményem szerint, a félelem olyan gondolati, érzelmi tevékenysége az elmének, mely mindig a jövőbe vetítődik ki és az esetek 99%-ában nincs valóságtartalma.
A Patanjali féle Samyama technikával szinte egy "csapásra" meg lehet szabadulni tőle, melynek eredményeként az élettapasztalat szinte azonnal félelem nélkülivé válik.

szeges képe
Igen...
2011. június 18. szombat, 12:35 | szeges   Előzmény

...csakhogy a múlt tapasztalataiból gyúrt masszát vetíti a jövőbe.

Ide azzal a technikával, ha már szinte egy "csapásra"...:))

Miért érzem azt, hogy a "szinte" jelentheti a bibit?

a3140a képe
Azért "szinte", mert ahány elme, annyiféle kondicionálás, tehát
2011. június 18. szombat, 13:54 | a3140a   Előzmény

Azért "szinte", mert ahány elme, annyiféle kondicionálás, tehát lehetetlen megmondani, hogy mennyi idő alatt takarítható ki az elméből a félelem a technikával.
Lehet, hogy 1-2 nap, lehet, hogy 1-2 hét.
1-2 hét viszont biztosan elegendő, ha napi rendszerességgel (helyesen!) gyakorlod a módszert.
A technika elérhető a TM berkein belül TM-Sidhi néven, cirka félmillióért. :)
Vagy az onvalomeditacio.org oldalon ingyenesen, hamarosan.

Szerintem a félelem a biztonság negatív párja. Mikor félek? ,ha
2011. június 18. szombat, 13:40 | Éva.

Szerintem a félelem a biztonság negatív párja. Mikor félek? ,ha nem érzem magam biztonságban,ha nincs egy fix pontom legalább,ami biztonságot adhat,vagy ha van is ilyen,akkor meg attól félhetek,hogy elveszítem.

Tehát a félelem majdnem ,hogy állandó dolog az emberben,még ha nem is tud róla akkor is.
Én abban látom a félelem legfőbb okát,és egyáltalán a ,,létjogosultságát'',hogy az embernek nagyon labilis,vagy egyáltalán nincs igazi önazonosítása,és így a biztonságát leginkább magán kívül és nem önmagában keresi. Mivel a külső dolgok állandóan változnak,ezért kívülről sohasem lehet biztonságot szerezni,mert minden változó,az események jönnek mennek,egyszer fent egyszer lent.

Egyetlen állandó dolog van szerintem, az aki-ami én vagyok.Nem a személyem,hanem az igazi önvalóm.
Viszont itt fixálni magam,ezt az egyetlen biztos ,,pontot'' felismerni...hát valljuk be nagyon nehéz,
majdnem határos a lehetetlennel,de talán mégsem lehetetlen. /mert mégiscsak vannak példák előttünk/

Még egy dolgot tudok elképzelni a félelem kioltására. Egy olyan ,valóban elszánt,és odaadó hitet Isten irányában,ami tényleg annyira őszinte és magas rendű,hogy igazán ez által a hit által biztonságot adhat,és felszámolja a létbizonytalansággal járó félelmet.

És akkor most megtaláltam óhatatlanul a kulcs szót is:
A FÉLELEM nem más mint a LÉTTŐL VALÓ BIZONYTALANSÁG, /félelem/. Tehát gyógyítani is így tudom,
ha a létezésemben/létszemléletemben/ olyan biztonságra teszek szert,ahol már nem lehet létjogosultsága a félelemnek.

Vagyis a biztosat a nagy változások közepette az egyetlen állandóban ,az igazi önmagamban találhatom csak meg. Ha megvan ez a mindig is meglévő és állandó fix pontom,akkor van meg az a biztonság,ami nélkül az ember sajnos képtelen félelem nélkül élni. /merthogy egyébként ez a természete:)/

spiritosaurus képe
Hát igen, a félelem. Személy szerint ritkán szoktam erről
2011. június 18. szombat, 15:04 | spiritosaurus

Hát igen, a félelem.

Személy szerint ritkán szoktam erről beszélni, leginkább azért, mert fogalmam sincs, hogy mit lehet tenni a félelem ellen. Elméletben tudom, de gyakorlatban sosem sikerül megvalósítanom. Vannak bizonyos szituációk, amikor önkéntelenül megjelenik bennem a félelem és annak gyomorszorító tünetei. Megremeg a hangom beszéd közben, mintha kicsit fáznék is, és közben belül érzem, hogy nem vagyok teljes. Csak egy fél elem.

Eddigi következtetéseim, hogy a félelem leginkább tapasztalatlanság. Vagy csak egyoldalú tapasztalat. Vagy nem tapasztaltam még meg valamit, és nem tudom, milyen következményekkel járhat, vagy már megtapasztaltam, rossz élmény volt, és minden egyes hasonló szituációban előre elkönyvelem, hogy ugyanaz fog történni, mint legutóbb, de ez is tapasztalatlanság, mert a másik oldalt nem tapasztaltam meg. Szóval belül mélyen tudom, hogy a félelmeimet csak úgy tudnám legyőzni, ha tudatosan belemennék egy "félelmetes" szituációba, és megtapasztalnám, hogy valójában nem tud bennem kárt tenni, de ott a szituáció közben ez valahogy sosem jön össze. Bizonyos helyzetekben olyan nyuszivá válok, hogy az hihetetlen. Nem merek, nem tudok kiállni magamért, gyakran harc nélkül eleve megadom magam, csak hogy ne kelljen szembesülnöm vele, hogy gyengébb vagyok. Persze utána sokkal inkább szembesülk vele, és még jól szét is emésztem magam, hogy natessék ennyit érek.

Amig csak a saját érdekeimről van szó, nem is nagyon érdekel, kidühöngöm magamból, hogy jól van megint nem tudtam a talpamra állni, de ha teszemazt, mással követnek el igazságtalanságot, és úgy érzem tehettem volna valamit, mégse tettem, mert berezeltem, na olyankor sokkal jobban emészt a bűntudat. Igazándiból ha belegondolok, nem is szituációktól tartok, mint inkább emberektől. Ha épp egy hegyi ösvényen kicsúszik alólam a szikla, belekapaszkodom egy gallyba, ami letörik, majd a saját véremben hemperegve legurulok egy szurdokba, sokkal inkább elfogadom a sorsom, mintha mondjuk a nyugati aluljáróba belémköt 3 tökmindegy milyen eszmét valló ember, és agyonvernek. Egyik esetben nem félek a sérüléstől, míg a másik esetben csak rágondolok, és összeugrik a gyomrom. Pedig mindkettőre volt már hasonló példa, szóval az sem lehet, hogy az egyiket még nem éltem át, azért nem félek tőle. Egyszerűen ami ember fejéből pattan ki, attól sokkal jobban félek. A természet sosem tud gonosz lenni, de egy ember már annál inkább. Hiába tudom, hogy ha agyonvernek, azt is én vonzottam be, mégis jobban félek ilyen esetben. Meg egyébként valamiért sokkal inkább a testi épségemet féltem, mint a lelkit. A lelkem már annyi mindent élt meg, hogy sokkal nehezebb benne kárt tenni.

Adyashanti azt mondja, a félelem ugyanaz az energia, mint a szeretet, csak a másik oldala. Mégis egy hegyi túrát akkor is tudok szeretni, ha baja esik a testemnek, de a nyugati aluljárós késelőkre nem tudok szeretettel nézni, akárhogy is próbálom a félelem energiáját szeretetté alakítani.

Szóval érdekes dolog ez. :)

Ademon képe
Hát igen. Egyetértek azzal, hogy a szorongásos félelem a nem
2011. június 18. szombat, 16:51 | Ademon   Előzmény

Hát igen. Egyetértek azzal, hogy a szorongásos félelem a nem létező, vagy meg nem történt dolgoktól tényleg nem normális. De a természetes félelem a jelen pillanat egyes történéseitől: pl. egy éhes oroszlán üldöz a szavannán, épp egy fontos vizsgán húzok tételt... stb. Ezek olyan félelemek melyeknek a jelenben benne van az oka. Nem tartozik ez más lapra?

spiritosaurus képe
Szóval ne érezzem magam puhánynak, hogyha megyek a barátnőmmel
2011. június 18. szombat, 17:07 | spiritosaurus   Előzmény

Szóval ne érezzem magam puhánynak, hogyha megyek a barátnőmmel az aluljáróba, és mondjuk belém kötnek, én meg meg sem merek szólalni? Lehet, hogy más lapra tartozik, de mégis mindkét eset meg tudja keseríteni az életet.

Arról nem beszélve, hogy ha tényleg kergetne egy éhes oroszlán a szavannán, pont nem félnék, semmi időm nem lenne rá, ösztönből futnék, mint egy gazella :D Utána lehet, hogy a sokk kerülgetne, de közben nem lenne időm félni. Szóval lehet ez lenne a kulcs az aluljáróban is? Higyjem el, hogy ha nem csak kötöszködnének, hanem tényleg éles szitu lenne, akkor az ösztöneim megoldanák félelem nélkül?

spiritosaurus képe
Márminthogy biztos ott a félelem az ösztön mögött. Az életemet
2011. június 18. szombat, 17:09 | spiritosaurus   Előzmény

Márminthogy biztos ott a félelem az ösztön mögött is. Az életemet féltem, de pont ezt mondom, hogy ott nem jönnek kombinálós gondolatok, amik még szorongóbbá tennének, hanem spontán jön a megoldás.

Ademon képe
Ha én tudom magamról, hogy nem vagyok elég erős se harcművész,
2011. június 18. szombat, 17:24 | Ademon   Előzmény

Ha én tudom magamról, hogy nem vagyok elég erős se harcművész, se jó futó, akkor jogos hogy féljek ha megtámadnak az aluljáróban. Belemenni abba, hogy majd Isten megsegít, vagy a jelen pillanat ereje közbelép... hát ez naiv és tapasztalatlan emberkék akár végzetes hozzáállása is lehet :)
De a félelem energiája akár erőt is adhat ebben az esetben, esetleg dühhé vagy pusztító energiává alakul ami ugyancsak hasznos tud lenni, ha meg kell védeni magunkat :)

spiritosaurus képe
Ha nem is az Isten majd megsegítre számítok ilyenkor, de ha
2011. június 18. szombat, 18:00 | spiritosaurus   Előzmény

Ha nem is az Isten majd megsegítre számítok ilyenkor, de ha bármi is lenne, egyáltalán még csak fogalmam sincs, hogy meg tudnám-e védeni magam egyáltalán. Akkor mire a félelem, ezt nem értem csak. Volt már, hogy agyonvertek, egyedü isl, többen is, lett is bajom, de olyan is volt, hogy olcsón megúsztam, de igazából sosem volt merszem hozzá, hogy csak meg is kíséreljem magam megvédeni, szóval lehet, hogy tök alaptalan a félelmem, mert ha nem félnék, akkor lehet, hogy tökre talpraesetten kivágnám magam a helyzetből. Viszont így, hogy ott a félelem, pont az az ami gátol, hogy egyáldalán bármelyik porcikám megmozduljon. Leblokk és állok, mint egy nemmondommi.

Szóval az a bajom a félelemmel, hogy nem tudom mire alapozza magát. Arra, hogy jaj már párszor megvertek? De egyrészt pont azért, mert valószínűleg akkor is féltem, másrészt meg akkor se lett olyan húdenagy bajom, itt vagyok most is és semmi bajom. De akkor miért, miért, miért? :) Mégis miért jön elő minden ugyanolyan esetben? Mert egy berögzült reakció azért, és fogalmam sincs mit kezdjek vele.

spiritosaurus képe
Úgyhogy Attila, elő a félmilliós Patanjali technikával :D
2011. június 18. szombat, 18:01 | spiritosaurus   Előzmény

Úgyhogy Attila, elő a félmilliós Patanjali technikával :D

Na azért ezt a fél milkát ne kössük már Patanjali
2011. június 18. szombat, 19:05 | Éva.   Előzmény

Na azért ezt a fél milkát ne kössük már Patanjali nevéhez:)))

Itt a kaszálás a TM /transzcendentális meditáció/ oktatáshoz ! fűződik,és ha már
mindenképpen nevesíteni akarjuk,akkor Maharishi Mahesh jógi nevéhez.
Bár én az utóbbi idők mérhetetlen kaszálásán kívül,semmi rosszat nem mondhatok
magáról a módszerről,mert nekem nagyon sokat adott. Legalább is ahogy én csináltam,megéltem. Arról nem is beszélve ,mekkora ugródeszka volt a továbbiakhoz.

Szóval ez a /TM/ a fenti tanító által kidolgozott filozófia,és annak a praxisa,és szerintem Patanjalit ki kéne hagyni abból.
Ez egy kissé átalakított újkori filozófia,a modern emberre szabva,tehát nem eredeti Patanjali/mondom ezt ATTILÁNAK!/

Patanjali semmiféle egyesített mezőről,kvantumfizikáról és egyebekről nem beszél,de ettől még én elismerem ez a módszert/TM/,és az életem egyik legjobb döntésének tartom ,hogy ,,megtanultam'',gyakoroltam.
Csak hagyjuk ki belőle Patanjalit!:)

a3140a képe
Igazad van Éva, de Patanjalira a TM-Sidhi tanfolyamon hivatkozik
2011. június 18. szombat, 19:23 | a3140a   Előzmény

Igazad van Éva, de Patanjalira a TM-Sidhi tanfolyamon hivatkozik Maharishi és fel is használta a Jóga Szútrákat a TM-Sidhi anyagának összeállításához.
Hogy miért kérnek ennyit egy tanfolyamért és miért próbálják meg kisajátítani maguknak Patanjalit, annak csak üzleti oka van.

Ezt láttad már Attila? Dienes István: Maharishi Védikus
2011. június 23. csütörtök, 1:18 | Éva.   Előzmény

Ezt láttad már Attila?

Dienes István: Maharishi Védikus Tudománya - a Véda újraszerkesztése

http://www.youtube.com/watch?v=ZQeX-2lpLFk

/a Véda újraszerkesztése???:)))...melyik Véda? van egy pár,és mit akarnak
összekutyulni rajta?,ráadásul mindezt tudományosan:)

a3140a képe
Szia Éva! Maharishi állítólag átlátta a 40 védát és jól
2011. június 23. csütörtök, 7:12 | a3140a   Előzmény

Szia Éva!
Maharishi állítólag átlátta a 40 védát és jól megfizetett néhány kvantumfizikust, akik tudományosan "bizonyították" a védák és a kvantumfizika közötti kapcsolatot. Ez még nem is lenne baj, ha nem mindig azt próbálnák az egészből kihozni, hogy mindezt csak hindi félistenek rövidített neveinek mormolásával lehet elérni. :)
A másik érdekessége az egésznek, hogy a TM vonalat Maharishi Sankarától származtatja, aki az Advaita Védantát hirdette, ami megint nem összeegyeztethető a TM filozófiájával. (Védanta: a védák vége).
Tehát van egy technika, ami nem advaita technika, de az advaitára hivatkozva reklámozzák.
Amúgy a Dienes István okos és értelmes fizikus, majd csak elhagyja ő is a TM maffiát egyszer, mint ahogy azt már néhány TM tanár megtette.

Szia Attila...
2011. június 23. csütörtök, 9:34 | Éva.   Előzmény

Nekem ez mind ismerős,hiszen hajdanán benne voltam:)
Kimondottan azért írtam ezt a pár hozzászólást,és éppen neked,mert az utóbbi időben többször hivatkoztál rájuk,illetve M.Mahesra,pozitív érvként,és szerettem volna ,ha ezt a véleményedet felülvizsgálod mégpedig itt az oldalon.
Most hogy végre leírtad ezt az egyértelmű véleményt,ezt így helyesbítésnek veheti mindenki.
Köszönöm,hogy leesett miért ,,piszkállak '' ezzel.
A legveszélyesebb tanítás szerintem az,amikor valamelyik nagyon igyekszik ugyan hasonlítani az eredetihez,de lehetőleg minden porcikájában kiforgatja azt:)))
Az üzleti birodalom,amit meg erre épített fel,az meg csak hab a tortára:)

spiritosaurus képe
Nem ment át az irónia :)
2011. június 18. szombat, 23:23 | spiritosaurus   Előzmény

Nem ment át az irónia :)

Átjött Spiri,átjött:) Istenigazából ATTILÁNAK szerettem volna
2011. június 19. vasárnap, 0:05 | Éva.   Előzmény

Átjött Spiri,átjött:)

Istenigazából ATTILÁNAK szerettem volna üzenni,és erre okom volt ,mert újabban folyamatosan a TM ,,atyjára'' hivatkozik,és az ő oldalait linkeli.
És ez a tanítás,nem egészen az a tanítás:)
Vagyis hogy különbséget kéne tenni,még ha ők hivatkoznak Patanjalira, akkor is. Nem csak az üzleti része miatt,hanem ha valami lehúzza a TM-et, akkor a siddhi ,,képző" az alaposan :)
Pontosan ez visz el a lényegtől. Az érdekesség,a különleges képességek, hogy ,,különb'' vagyok a másiknál. Mert nagyon sokan csak ezért csinálták meg és nem a valódi értéke ,szellemisége miatt. Jól bele is ragadtak a
különleges képességeikbe,és már rég elfelejtették,hogy miről is szólna a tanítás.
Szóval ezért sem kéne ebbe a változatba belekeverni Patandjalit,főleg a siddhi részébe nem. Ugyanis a valódi jógiknál az úton,természetesen jönnek meg ezek a képességek,és marhára nem törődnek vele,mert nem ez a lényeg,nem ezért csinálják. Azok ,akik ezt még mutogatják is,azok nem hitelesek,és cirkuszi mutatványként vannak elkönyvelve.
Ezek miatt nem olvastam szívesen Patanjali nevét a TM siddhijével összefüggésben.
Attilának szólt,aki vette is a lapot,és értettem az iróniát:)))

a3140a képe
Türelem! :) Készen van már a tanfolyam, fent is van az oldalon,
2011. június 18. szombat, 19:25 | a3140a   Előzmény

Türelem! :)
Készen van már a tanfolyam, fent is van az oldalon, épp tesztelem néhány önkéntes alanyon.
Ha minden rendben vele, akkor közzé teszem.

Ademon képe
A félelem egyszerűen megjelenik... és nem gombnyomásra :)
2011. június 18. szombat, 18:31 | Ademon   Előzmény

A félelem egyszerűen megjelenik... és nem gombnyomásra :) Megjelenik amíg meg tud jelenni. Pl. ha úgy érzed van veszíteni valód, vagy esetleg történhet valami kellemetlenség, amit nem akarsz... ennyi. Ha ezt őszintén elfogadod, biztosan kevésbé vesz majd erőt rajtad.

a3140a képe
Így van Ademon! Gombnyomásra manapság csak mélyen meditálni
2011. június 18. szombat, 19:43 | a3140a   Előzmény

Így van Ademon!
Gombnyomásra manapság csak mélyen meditálni lehet, mint buddhista szerzetesek. :)
Ezen még mindig jót mosolygok. :)
Valóban, a félelem megjelenése spontán érzelmi szinten történik, olyan az elme által a jövőbe kivetített lehetséges veszteség vagy kellemetlenség okán, aminek csak képzelt valósága van. Ezen jelenség felett a szokásos gondolati szinten egyszerűen nincs hatalmad, mivel nem azon a szinten jön létre. Az elme mélyebb, tudatosabb állapotában lehet ezt megszüntetni, melynek eredménye a sokkal kiegyensúlyozottabb, nyugodtabb élettapasztalat.
Ez nem azt jelenti, hogy ha üldöz egy oroszlán, akkor nyugodtan mosolyogva ácsorogsz tovább. :) Én a felesleges, életünket megmérgező, valóságtartalom nélküli félelemről beszélek.

Michaelita képe
éhes oroszlán, késelők az aluljáróban
2011. június 18. szombat, 19:41 | Michaelita   Előzmény

Valószínűleg a szavannán nem járkálnánk autó nélkül az éhes oroszlánok között. De ha mégis, akkor a bibliában az van leírva, hogy az ember az állatokat, még a fenevadakat is tudja uralni.
A Tarot kártyában van egy olyan, ahol a nő az oroszlánt símogatja. Ez a kártya azt jelképezi, hogy az oroszlánt az által tudja uralni, hogy a saját ösztönei (félelmei) feletti uralmat megszerezte.

Ha jól kondicioláljuk magunkat a félelemmel való szembenézésben, akkor szerintem az aluljáróban azért nem kell félnünk, mert ha ott éppen valami zajlik, akkor mi úgy érezzük, hogy más irányba kell mennünk és így tudjuk elkerülni, hogy akár szemtanúi legyünk a szituációnak.
Mert itt igazából arról van szó, hogyha a kapcsolatunk a Magasabb Énünkkel és a védőangyalunkkal jó és a félelmeinket is megpróbáljuk jól kezelni, akkor ők elvezetnek bennünket az ilyen helyszínekről, vagy ha mégsem, akkor pedig hihetetlen lélekjelenlétet adnak, és pontosan tudni fogjuk, hogy mit kell tennünk (belülről érezzük).

Ha nem hat rám a félelem, akkor a krízishelyzetben helytállok és utána megy csak át rajtam érzelmileg/gondolatilag, hogy ez sokkal rosszabbul is történhetett volna.

fehercsongor képe
félelem
2011. június 18. szombat, 15:57 | fehercsongor

nekem a félig élem -et jelenti.Energiahiányt,ill az energia rossz irányú felhasználását.A kerek egész megélésének csorbulását,ennek fájdalmát.Ellene tenni?Egyrészt a lehetetlenig fokozni,hogy már nevetségesnek érezzem,és képnézéssel,zenével ,dalokkal ,versekkel belemerülni,és azok élvezete meghozza az oldódását is.Gondolati szinten pedig felidézhető olyan tapasztalatsor,ami példájával rádöbbent a félelem mulandóságára,ami egyedül a múlandóságtól való félelem közvetlen oldására nem praktikus,mert teljes kétségbeesésbe kergethet a gondolat,hogy ha már a félelmem sem állandó,akkor marad-e valami belőlem egyáltalán?Üdvözlettel: felacso

Michaelita képe
sunyi kisördög
2011. június 18. szombat, 19:27 | Michaelita

Számomra a félelem egy sunyi kisördög.
Bármennyire is megtanultam már, hogy eddig egyik félelmem sem volt valós, valahogy mégis előbukkan valahonnan a félelem a legváratlanabb formában és a legkifinomultabb módokon.
Eleinte féltem valami bekövetkeztétől, majd mikor sorra közel engedtem magamhoz, kiderült, hogy egynek sincs valóságalapja. Majd volt olyan, hogy mások reakcióitól féltem, s itt is rendre kiderült, hogy csak az elmém ültetett fel, hogy falakat vonjon közöttem és a másik ember között.
Majd attól féltem, hogy valamit nem tudok megoldani az életemben, azonban hála Istennek ez sem volt valós, azután még építhettem le a szorongás és aggodalom által önmagamban emelt gátakat.
Majd attól féltem, hogy nem felelek meg másoknak, azután rájöttem, hogy igazából nem is akarok csak önmagamnak megfelelni:)
Majd attól féltem, hogy kevesebb vagyok másoknál, s erről is kiderült, hogy nem kevesebb csak egyben-másban erősebb, más dolgokban meg gyengébb, sérülékenyebb vagyok másoknál.
Most az aktuális félelmem az, hogy nem tudom elég jól képviselni önmagamat...

Nagyon unom már ezeket a köröket és alig várom, hogy - ha létezik olyan állapot - akkor egyszer csak ne féljek semmitől, de most még nem tartok ott.

Az azonban igaz, hogy a félelem egyfajta útmutatóm tud lenni, hogy éppen mi az aktuális gyenge/sötét pont, ami a figyelmemet igényli, hogy megismerjem a még ismeretlent, hogy szembenézzek a saját démonaimmal (s amint rápillantok, már nincs is bennük semmi démoni:)

Nem igazán tudom, hogy a félelmek a sajátjaim-e, vagy néha mások félelmeit is átveszem, de akárhonnan is jön egy kabbalisztikus módszert szoktam alkalmazni a félelem megjelenésekor (amit a többiek is leírtak).
E szerint átélem azt a legrettegettebb félelmet, ami éppen előjön (emitől épp akkor a legjobban félek) és ettől egyre csökken az ereje. Pontosabban addig élem át (időben, érzésben), amíg nem csökken az ereje, amíg már nem hat rám. Ha jól emlékszem, akkor ezt a lelkigyakorlatot valahogy úgy hívják, hogy nézz szembe a félelmeiddel.

Ha ezt képes vagyok megcsinálni (ha kell többször is, addíg amig már nem hat rám), akkor nem fog blokkolólag hatni rám, hanem szabadon az éppen adott helyzetre reagálhatok, félelem nélkül.

Van egy igazán nagy gond a félelemmel, mégpedig az, hogyha nem tudunk megszabadulni tőle, akkor viszont bevonzzuk az életünkbe, azt amitől félünk. Ez azt is jelenti, hogy jobb megszabadulni a nyomasztó hatásától, hogy ne kelljen belekeveredni abba a helyzetbe, amitől tudat alatt félünk.
Úgy gondolom, hogy két módja van annak, hogy valamit bevonzzunk az életünkbe: az egyik a szeretet ereje, a másik pedig a félelem ereje.

u.erika képe
Sziasztok!
2011. június 22. szerda, 0:12 | u.erika

Amikor megírtam a blogot,már régen készen volt az elméletem a félelemröl.
A félelemmel éppen azt vonzuk be amitöl félünk.Tudom...közhely...
De ezt ha levezetjük akkor úgy néz ki hogy van a félelem.
S a félelem érzéssel nincs vége,elkezd járni az agyunk,fantáziálunk hogy mi lenne ha...?
Vagy ami még tutibb,mi lesz ha...? ;)))
S hogy megnyugodjunk még cselekvést is viszünk bele(szóval még több energia) ;)óvintézkedéseket teszünk az ellen hogy az a valami amitöl félünk ne érjen el minket. :)
Tehát teremtünk,de nagyon alaposan,nem hagyjuk a véletlenre! :)
,,Legyen a Te hited szerint" ismerös?
Szóval ha hiszek benne hogy jön a rabló,és várom is,még ha félve is várom,a hitem szerint történik minden.Hát nem vicces? ;)

Tehát ennek tudatában tessék továbbra is félni mindenkinek! :)))

Ademon képe
Ez konkrétan melyik bevonzás? A közvetlen bevonzás amikor a
2011. június 22. szerda, 0:34 | Ademon   Előzmény

Ez konkrétan melyik bevonzás? A közvetlen bevonzás amikor a kisugárzásunkkal váltunk ki reakciót az emberekből, vagy az univerzális bevonzás (Vonzás Törvénye)?

u.erika képe
Nem tudom. Én inkább szeretem nevezni teremtésnek,abba minden
2011. június 22. szerda, 7:30 | u.erika   Előzmény

Nem tudom.
Én inkább szeretem nevezni teremtésnek,abba minden benne van.

Máskülönben nem szeretek a dolgoknak nevet adni,cimkézni.

Claryssza képe
Ami Benned van azt megteremted..
2011. július 09. szombat, 18:15 | Claryssza   Előzmény

Nem a félelem ami Benned van..Szerintem a félelem olyan gyorsan átvillan, hogy az nem képes teremteni semmit... Átnyillalik, veszélyt jelez.. de utána újra megjelenik az elméd. Az elméd az, ami elkezdi gyártani a veszélyhelyzet lehetséges következményeit. Beléd ültet képeket, amik ugyan nem történtek meg, de akár meg is történhetnének... Azonban ez már nem a félelem, ez az aggodalom. A hozzátartozó képek már sokáig benned vannak, ez az őrlődés már elég energiát teremt ahhoz, hogy az aggodalmad be is következzen.
Szóval félni is lehet, de aggodalomra semmi ok :))

Hogy ez milyen igaz! /és pont az én hozzászólásom fölött:)/
2011. július 09. szombat, 18:19 | Éva.   Előzmény

Hogy ez milyen igaz! /és pont az én hozzászólásom fölött:)/

,,Az elméd az, ami elkezdi gyártani a veszélyhelyzet lehetséges következményeit. Beléd ültet képeket, amik ugyan nem történtek meg, de akár meg is történhetnének... Azonban ez már nem a félelem, ez az aggodalom.''

Amikor viccből ideírtam,hogy megyek és be is zárom az ajtót,jót nevettem ezen.
Általában nyitva van minden,kapu sokszor a bejárati ajtó is,éjjel is:)
És még sohasem féltem./e miatt/
Erre ez után ,hogy ezt ide leírtam,beindult az elmém,és lementem és tényleg bezártam az ajtót. Aztán ment tovább a dolog,a kutyák ugattak,zajok,neszek voltak,akkor már lementem és bezártam, a kaput is.
Na ez már gyanús volt,Akkor ott rá is jöttem,viszont sajnos egész éjjel programot adott az elmém,és a furcsa zajok egyéb észlelések miatt többször ugráltam ki az ágyból szétnézni,
Hogy nem járkál e valaki a kertben,sőt! a lakásban:)

Meséltem is Erikának ,hogy itt humorizáltam az ajtóval,és úgy befészkelte magát az elmémbe a dolog,hogy hajnalig nem hagyott aludni:)

Hát az elme már csak ilyen... /Viszont azóta sem zárok be semmit!:)/

Michaelita képe
Ami Benned van azt megteremted
2011. július 11. hétfő, 9:15 | Michaelita   Előzmény

Claryssza köszi ezt a lényeglátást!

Nagyon jó a megközelítés és nagyon igaznak érzem ahogy leírod a folyamat lényegét. Nagyon jó, hogy így szét tudtad választani a félelem és az elme szerepét!

No de ha ez igaz, akkor nem is a félelem tart engem fogva, hanem a saját elmém fogságába esek (csak nem is tudok róla)?

Ez viszont akkor azt is jelenti, hogy nem is a félelemmel kell dolgoznom (azt csak átélnem kell), hanem az elmém tevékenységét kell figyelmesen nyomonkövetnem és ügyesen irányítanom...

Hmmm értékes a meglátásod, köszönöm!

Feliratkozás Hírlevélre