Munkába menet | Önmegvalósítás.hu

Munkába menet

Hozzászólások

10 hozzászólás
fehercsongor képe
Jó volt az
2008. július 30. szerda, 20:33 | fehercsongor

Jó volt az érzés? Felemelt? Változtatásra indított? Érdekes lehetett. Ilyet még nem éltem át. felacso

Jó volt az?
2008. augusztus 04. hétfő, 15:20 | napsugár   Előzmény

Nagyon fájdalmas volt az érzés, mindenképpen változtatásra ösztönzött. Először a jelenlegi munkám elengedését kellett megélnem. Majd, hogy lesz ahogy lesz, de a gondolataimra figyeljek, mert rombolni tudok velük. Persze meditációban éltem át az elengedést.
Másnap már jobb volt.

gyöngyház képe
Hú! Ez durva és csodálatos! Nekem sokszor volt ilyen,
2009. január 14. szerda, 21:47 | gyöngyház   Előzmény

Hú! Ez durva és csodálatos! Nekem sokszor volt ilyen, hivatásomból adódóan. Nekem szerelem-hivatásom van. Ami tép, kínoz, nem hagy nyugtot. Most épp nyugodt időszak van. De dolgoztam is. Akkor rossz volt. Az összeomlás szélén mondtam azt: inkább zenélek!!! És így lett. De így meg állandó harc... Nem tudom, mért kaptam ezt a tehetséget. Vagyis tudom: gyógyítani, tanítani. De ez anyagi világ, a pénz-vér áramlását is biztosítanom kéne, de a gyerekkori emlékeim miatt ez nem annyira megy... Talán az itt talált meditációk majd segítenek.
Sokszor voltam már kétségbe esve, leginkább akkor, mikor a igazságtalanul szorítottak vissza. Hát, ez a profitorientáltság. Gondolhatod, nem vagyok trendi. :-))
Gratulálok, veled érzek és nagyon örülök, hogy új útra indultál!

Megtanultam elfogadni
2009. január 14. szerda, 22:10 | napsugár   Előzmény

Megtanultam elfogadni, bármilyen munka jön felém, azt elvállalom, mert tudom az engem tükröz.
Ebből kifolyólag, teljesen természetes, hogy minden munkában megtalálom a szépséget. Már nem értem miért van munkanélküliség, hiszen nekem a munka megtalálása nem jelent problémát.
Minden munkám emberekkel kapcsolatos és nagyon sok színű.
A befogadás, elfogadás képessége, az nagyon jó dolog.
Szeretném ha megtanulnám az élet minden területén ezt az áldást.

Ismerős érzés
2008. augusztus 04. hétfő, 14:28 | ratvaidori (útkereső)

Ismerem ezt az érzést.

2005 év végén Sanyi szervezett egy önismereti tanfolyamot. Az első alkalomra decemberben került sor. Az őszinteségről beszélt. Hogy miért is olyan fontos, hogyan épül be az önismeretbe és hogy miért is hazudunk.

A nap végén csináltunk egy gyakorlatot, melynek az volt a lényege, hogy mindenki válasszon ki magának valakit a csoportból és mondja el neki őszintén a róla kialakult véleményét. Aki pedig kapja a véleményt, az legyen nyitott és fogadja be a szavakat és az azokra, benne felbukkanó érzéseket, legyen az negatív vagy pozitív - magyarázkodás, ellenállás nélkül!

Rajtam kívül talán még ketten vállalták be ezt a feladatot. Bevallom, én nagyon élveztem, hogy bármit kimondhatok és nem kapok érte semmi megtorlást.

A gyakorlat végén, mielőtt Sanyi hazaengedett volna bennünket, ennyit mondott:

- Gondolja át mindenki, hogy mit tenne másképp az életében, ha őszinte lenne.

Akkor Tatabányán éltem és Budapestről hazafelé folyamatosan csak ez járt a fejemben, és tudtam, hogy az én válaszom a következő:

- Nem megyek be többet dolgozni a munkahelyemre.

gyöngyház képe
Hú! Ez durva és csodálatos! Nekem sokszor volt ilyen,
2009. január 14. szerda, 21:47 | gyöngyház

Hú! Ez durva és csodálatos! Nekem sokszor volt ilyen, hivatásomból adódóan. Nekem szerelem-hivatásom van. Ami tép, kínoz, nem hagy nyugtot. Most épp nyugodt időszak van. De dolgoztam is. Akkor rossz volt. Az összeomlás szélén mondtam azt: inkább zenélek!!! És így lett. De így meg állandó harc... Nem tudom, mért kaptam ezt a tehetséget. Vagyis tudom: gyógyítani, tanítani. De ez anyagi világ, a pénz-vér áramlását is biztosítanom kéne, de a gyerekkori emlékeim miatt ez nem annyira megy... Talán az itt talált meditációk majd segítenek.
Sokszor voltam már kétségbe esve, leginkább akkor, mikor a igazságtalanul szorítottak vissza. Hát, ez a profitorientáltság. Gondolhatod, nem vagyok trendi. :-))
Gratulálok, veled érzek és nagyon örülök, hogy új útra indultál!

Megtanultam elfogadni
2009. január 14. szerda, 22:10 | napsugár

Megtanultam elfogadni, bármilyen munka jön felém, azt elvállalom, mert tudom az engem tükröz.
Ebből kifolyólag, teljesen természetes, hogy minden munkában megtalálom a szépséget. Már nem értem miért van munkanélküliség, hiszen nekem a munka megtalálása nem jelent problémát.
Minden munkám emberekkel kapcsolatos és nagyon sok színű.
A befogadás, elfogadás képessége, az nagyon jó dolog.
Szeretném ha megtanulnám az élet minden területén ezt az áldást.

Feliratkozás Hírlevélre