Kérhetünk-e pénzt a lelki tanításért, tanácsadásért? | Önmegvalósítás.hu

Kérhetünk-e pénzt a lelki tanításért, tanácsadásért?

2008. augusztus 27. szerda, 10:48 | Huszti Sándor -...

Spirituális tanítók, szellemi vezetők, gyógyítók, mágusok és segítők rendszerint pénzt kérnek a segítségükért, a ránk szánt idejükért. Vannak, akik szerint ez helyes, mások szerint viszont nem lenne szabad pénzzel beszennyezni egy segítői kapcsolat "szentségét"!
Szerinted szabad-e, illik-e, és spirituális szempontból megengedhető-e, hogy a Tanítók, Segítők, Gyógyítók pénzt kérjenek a szolgáltatásaikért.

  1. Egyesek szerint ezekért a "szent" tettekért vétek pénzt kérni, azzal Önmagát és a szolgáltatását alacsonyítja le a segítő.
  2. Mások szerint mindennek ára van, miért ne lenne ennek is?!

Neked mi a véleményed erről?

Szász Mátyás képe
Nagyon tetszenek a különböző megközelítés-módok, amiket
2010. március 02. kedd, 0:08 | Szász Mátyás

Nagyon tetszenek a különböző megközelítés-módok, amiket írtok. Már nem is akartam e témához többet írni, de találtam még egy gondolatot, ami nem tőlem származik, de szívesen idézném.

"Azt gondolom, hogy egy jó mérce, ha megnézzük a tanító életét, hogy Ő mennyire tudta megvalósítani azt, amit tanít?!
Ha egy autószerelő műhelye előtt azt látom, hogy az Ő autója a leglerobbantabb, akkor oda be se viszem az autómat javíttatni! "

Csak ennyit akartam én is mondani - de nem tudtam ilyen jól megfogalmazni a hitelesség kérdését. Örülök viszont, hogy más megtette helyettem :-)

hermess képe
H: Előítélet!
2010. március 02. kedd, 0:51 | hermess   Előzmény

És mi van, ha annyi sok autót visznek hozzá javítani, hogy a sajátját nincs ideje rendbe tenni?

Lecsúszol a legjobb szerelőről... És elviszed az autódat egy másikhoz, akinek jól néz ki a verdája, de lehet hogy mással csináltatta meg, mert csak kisebb munkákra képes...:)

Úgy érzem, még mindig csak az álláspontodat véded, és nem igazán vizsgáltad meg a különböző megközelítési módokat. Ez a talált gondolat ugyanaz, mint amivel kezdted. Az azonosulásodat igazolja, amiből ez a sok szöveg egy jottányit sem bírt kimozdítani. Az életben semmi nem az, mint aminek első látásra kinéz.

Láma Anagarika Govinda
2010. március 02. kedd, 10:36 | Névtelen (útkereső)   Előzmény

mondotta:
"Aki még saját maga is tanítvány, az általában jobb tanító, mint aki már nem képes tanulni és új dolgokat befogadni; feltéve persze, hogy az okítás és az igyekezet bizonyos határokon belül marad, és csak azt tanítjuk, amit magunk is megtapasztaltunk, s ami saját tudásunk része."

Üdv!
Hédi

Hali :))
2010. március 10. szerda, 9:07 | Névtelen (útkereső)   Előzmény

Juj, de nem értek egyet, sem a hiteles szakemberség, sem a hiteles Mester-ség kérdésben.

Mondok is egy-két álláspontot, hogy miért nem.

Először is, úgy gondolom, hogy a lelki fejlődés lelki érettség kérdése, lehet a legnagyobb tanító is a mesterem, ha lelkileg/szellemileg nem tartok ott, hogy megértésem, akkor hiába.

Másrészt, jómagam is szakmunkával foglalkozom és tényleg így van, hogy az ember a sajátját veszi utoljára, nem pedig azt lesi állandóan, hogy no mi a teendő otthon.
Van is egy mondás erre, a suszternak lyukas a cipője, az asztalosnál billeg a szék.

A mester hitelessége.

Egyszer A.J mester mondott amikor erről kérdezték, azt mondta, hogy a valódi és a hamis mester tanítása között nincs különbség, azért, mert a hamis mester is az igazat mondja, csak nem tudja meg tenni.
Ha az ember tanulni akar, akkor úgy is a tanítás igazságát nézi és nem azt milyen forrásból származik.
Van amikor egy plakát feliratról vagy mozzanatról olyan megértések és igazságok 'értődnek' meg hirtelen, hogy csak les az ember :DDD

Ami ezt alátámasztja szerintem az, hogy az első tanításokat, majd mindannyian könyvekből nyertük, és vajon ki tudná megmondani, hogy Seneca, Tatiosz, Epiktétosz vagy valamennyi ó-kori nagy tanító mennyire élt a tanításához híven.
Csak legendák maradtak fenn róluk, mégis ha az ember elolvas tőlük egy-egy idézetet, mondást, tanítást érzi, hogy ez az IGAZSÁG.

No.. 'a bort iszik vizet prédikál' effektushoz is egy kicsit.
Volt egy anyósom (béke poraira)
Amikor kivették a fél tüdejét, rák miatt, mentünk a kórházba látogatni és ott állt a teraszon és eregette a füstfelhőket, amikor látta a kikerekedő szememet, így szólt.
- Sose szokj rá a dohányzásra, mert fránya egy szokás!!!
Igaza volt???
De mennyire!!!
Az életével példát mutatott???
Egy kicsit sem.

Hirtelen ennyi :)))

wmiki képe
pénz alapú rabszolgatartó társadalmakban mindenért pénzt kell
2010. szeptember 30. csütörtök, 12:28 | wmiki

pénz alapú rabszolgatartó társadalmakban mindenért pénzt kell kérni
ez szükségszerű
mint ahogy az is, hogy az ilyen rendszerek előbb-utóbb összeomlanak

mindazonáltal az a véleményem, hogy a legjobb, ha olyan dolgokat csinálsz, amit ingyen is megcsinálnál

pénz
2012. március 30. péntek, 11:59 | Látogató (útkereső)

Jó régen voltatok itt, úgy hogy csak úgy magamnak ide merem írni:

- a pénznek nincs értéke, és nem is energia, ami ellensúlyozhatna valamit. Látszólagos értékét az emberek közti megegyezés adja, tehát a valódi érték itt az emberek közti bizalom. Ezért minden tartozás "virtuális", kitalált, nincs önálló valósága.
A valóságban fizetni sem lehet semmiért, ez csak játék. Persze lehet nagyon komolyan venni a játékszabályokat, akár annyira is, hogy "karmikus adósság"-ról beszéljünk, de itt sem az egyensúlyhiány teremt karmát (mert hogy olyan nincs, hogy egyensúlyhiány), hanem a résztvevők hite a játékszabályokban.

- tanítás sem létezik. :) Információt (mennyiség) át lehet adni, tudást (minőség) nem. Mindenki azt tudja, amire rá mer/akar nézni, de azt azonnal, és magától.

Mindenható, örök lélekként azért jövünk ide, hogy kipróbáljuk magunkat ezekben a formákban is. És ehhez ideiglenesen felejtenünk kell, hogy komolyan tudjuk venni a végességet. Amikor megunjuk az aktuális játékot és már nem vágyunk rá, akkor ránézünk a valóság egy magasabb összefüggésére, átmegyünk egy másik játszótérre, és ott játszunk tovább. És ezt tanulásnak hívjuk. :)

Szóval "Lehet-e a tanításért pénzt kérni?" Hát hogyne! Annyit, amennyit csak szeretnénk! Csak meg kell találnunk egymást azokkal, akik meg olyant szeretnének játszani, hogy sok pénzért vesznek tudást.

Vagy ingyen tanítsunk? Hát persze! Az is ugyanolyan jó, hiszen valójában se pénz, se tanítás nem létezik, viszont ezt a játékot is sokan szeretik.

Isten jó. És ha bármi is van a világon, azért van, mert azt valaki szereti.
Nem tetszik valami az életedben? Egy pillanat alatt megváltoztathatnád a hozzá való viszonyodat, de nem teszed, mert még érdekel ez a játék. Járj a játék végére, és amikor nem vonz már, magától megváltozik.

u.erika képe
Kedves Spiri Bizniszerek!
2012. július 29. vasárnap, 9:06 | u.erika

Azok akik más emberek nyavajáiból élnek nekik érdekük hogy a világ tele legyen tudatlanokkal akiken segíteni kell.
Mert egy szolgáltatás csak addig tartható fent amíg van rá igény.
Egy spirituális gyógyító,terapeuta,vagy orvos is csak addig tud müködni amíg vannak páciensek.
Tehát,ha valóban jönne az a bizonyos tudatszint emelkedés akkor nekik ez a ,,karrier" végét jelentené.

Persze aki most sem kér pénzt érte nem ettöl teszi függ a megélhetése nem veszteségként éli meg hogy ha ez a fajta képesség mindenki birtokában lesz.

Erika Szeretettel!

szeges képe
Szerintem...
2012. július 29. vasárnap, 12:54 | szeges   Előzmény

...ha valaki maradéktalanul birtokában van a segítéshez, gyógyításhoz szükséges tapasztalatnak, tudásnak, az kérjen, ha úgy látja jónak.
De ha csak "kontárkodik", kísérletezik valaki, akkor az bűnt követ el még ingyen is, ha a mindent-tudás látszatának keltésével félrevezeti azokat, akik esetleg bíznának benne.
És ha nem tud segíteni, gyógyítani, hanem még lejjebb viszi a szerencsétlent? Akkor visszaadja a pénzt? Bocsánatot kér? Elismeri a saját tudatlanságát, tapasztalanságát? Vagy újabb összegért kínálja a következő tuti tippet?
Vannak ilyenek is és azt hiszem ők a legbetegebbek, a legszerencsétlenebbek, de nem látják saját magukat. Sajnos!!! :((

fehercsongor képe
Sorsszerű minden találkozás,
2012. július 30. hétfő, 19:47 | fehercsongor   Előzmény

minden kölcsönhatás,minden megtapasztalás,hisz egy "véreb sem eshet le" a nyakamba a fáról véletlenül,vagyis cél és Isten tudta nélkül,vagy másképp szólva "tollat" sem ragadunk ezen az oldalon az igazságkeresésnek, vagy az általunk vélt,tanult,vagy megtapasztalt igazság megosztásának a belső felindulása nélkül.
Mindenki mindig a saját foltját találja meg,és azzal kötődik belső (többnyire nem tudatosított )igénye szerinti boldogságban vagy boldogtalanságban.
Olyan is akad aki időszakonként csak magával kerül kölcsönhatásba,de ez ugyanúgy sorsszerű szerintem,és számára ugyanúgy az elérhető legjobb lehetőség,mint másnak a saját, valóságnak érzékelt álma.
Ez nem csak magánéletinek kategorizált kapcsolatokra igaz szerintem,hanem minden egyéb kölcsönhatásra,így a kért és keretlen gyógyítókkal,sarlatánokkal,mesterekkel,egészségügyi szakemberekkel való találkozásokra;vagyis mindenki a számára éppen akkor elérhető legjobbat kapja,bár néhányan a szenvedésszükségletüket az elképzelt,nem jelenként megnyilvánuló lehetséges még jobb iránti görcsös akarásban élik ki. Üdvözlettel :felacso

u.erika képe
A spiribizniszerekröl már régebben lehullott a lepel nekem
2012. július 30. hétfő, 22:10 | u.erika   Előzmény

Fehércsongor Kedves!

Jól veszem ki a szavaidból hogy arra próbálsz célozni hogy a saját sértettségem okán jött ez a bejegyzés belölem!? ;)
Nem keresem az igazságot hanem azt az általam is igaznak tünö dolgot adom át amit én is kapok ,,valahonnan" mert azt sem keresem hogy ki üzen mert teljesen lényegtelen ha magát az üzenetet igaznak érzem.
A spiribizniszerekröl már régebben lehullott a lepel nekem,de eddig úgy éreztem hogy még nincs itt az ideje hogy erröl is beszéljek.
A másik blogban olvastam a Kati beszélgetését Aditivel,és ekkor éreztem hogy most leírom amit leírtam fent.Ìrhattam volna oda is válaszként de úgy találtam hogy a témához jobban passzoló blokban teszem ezt.

Erika Szeretettel!

Aditi képe
ERika! Bírom a karizmád, megint! :) Amúgy egyetértek veled, mint
2012. július 31. kedd, 1:05 | Aditi   Előzmény

ERika! Bírom a karizmád, megint! :) Amúgy egyetértek veled, mint egy fontos nézőponttal, amit nem mernek sokan kimondani, belátni. Ugyanakkor azt gondolom erről a témáról, hogy több nézőpontból kell nézni és csinálni.

Valószínűleg az Élet valóságában nincs pénz. Mert nincs szükség rá, vagy ha váltóeszközként működik, önmagában nem képvisel energiát, csak katalizátor. Én sem értek már egyet ezzel a Pénz= energia dologgal, bár még nem veséztem ki magamban teljesen ezt a témát.

De annyit tudok, hogy ha egyszer ebben a világban ezt teremtettük meg, akkor ha jó, ha rossz, élnünk kell vele, valamilyen, tudatos módon, és lehet is. és ráadásul lehet, úgy, hogy ne kellejen nekünk is részt venni az illúziógyártásban.

A lelki dolgok szerintem sem lefordíthatók pénzre, amúgy meg teljesen aránytalaníthatatlanok egy kiló kenyérhez, vagy egy pár cipőhöz képest. Bár szerintem azt is elég nehéz arányosítani. Szükség helyzetben egy pár cipő többet ér egy kiló kenyérnél. Mégis a kenyér 200 forint, a cipő meg háromezer, még a Kínaiban is.

Úgyhogy szerintem a spirituális egót elkerülendő, az a legoptimálisabb, hogy mindenki annyit kér, vagy nem kér, amennyit jónak lát. :) De persze szívvel és nem ésszel.

Teljesen felesleges itt magyarázkodni az ebből élőknek, hogy mi mennyibe kerül, meg hogy milyen tiszta a szándékuk. Ellenőrizhetetlen. Mert akkor jó, ha belülről csinálják. ha megérzik, mennyit kérhetnek és kérhetnek e. Ha nem akarják megmagyarázni, és fogatosítani, minek mennyi az ára, és miért helyes, hogy ezt csinálják.

Az Élet úgy is megmutatja, kinek miről szól ez a tanítás.

Mi pedig megkapjuk azt a segítséget, amire szükségünk van. Mindig. Úgyis.

Akkor meg minek parázni, meg egymásra mutogatni:??

Namaszte

u.erika képe
Ha jót teremtünk az hullhat vissza ránk pénz formájában...
2012. augusztus 03. péntek, 19:15 | u.erika   Előzmény

Lehet olyan is hogy amit teremtünk vegyünk példának a spiri tevékenységet hogy témánál maradjunk pénz formájában jön vissza a ,,bumeráng".De ha pénzt kérünk akkor leszükítjük azt a végtelen lehetöséget aminek sokkal nagyobb hasznát vennénk egyetlen dologra a pénzre.

A pozitív cselekedeteink és gondolataink egyszóval a teremtésünk ugyis visszahull ránk.

Nem szeretném minden teremtésemet kápé-ban visszakapni... ;)mert abból nem tudnék szerencsés fordulatokat,segítö embereket,épp jókor jó helyre jegyet venni,és én szeretem az ilyen meglepetéseket.
Ha vannak is olyanok akik ártani akarnak nekem az ártó szándék is segítségbe fordul a hasznomra szolgál ha én azt érdemlem meg.
Ez egy óriási dolog!

Ha valaki megelégszik azzal hogy pénzt kap fizettségül az nem lát tovább az orránál,tehát nem lehet hiteles számomra semmiképp.
Na meg amiröl beszéltem sokan a spiri utban látnak jól jövedelmezö könnyü pénzkereseti lehetöséget ami még bizonyos foku egzisztenciát is ad,de nem számolnak azzal hogy ha nem állnak készen rá valóban ha még ök maguk is segítségre szorulnak,de segítönek adják ki magukat és müvelik is azt akkor az a spiri törvények szerint is csalásnak minösül,és ök is mint mindenki más azt kapja amit teremtett magának....hogy mit élnek azt nem tudom,de a testük árulkodik elsösorban.Kiemelném ,,elsösorban". ;)

Na meg az a legnagyobb csapda amikor ettöl tesszük függövé a mindennapi megálhetésünket a fizikai világban!
Onnan már nehéz visszajönni,és elvegyülni a társadalomban ha mégis meggondoljuk magunkat...
Na meg amit írtam hogy mi van ha már nincs kin gyakorolni az ugynevezett spiri tudományunkat,mert már az amit most képességeknek nevezünk azoknak már mindenki a birtokában van?Képességek....Elismerem azt is mint képesség hogy valaki képes hatást kelteni emberekben,jó beszélökéje van!Mert ez is képesség,és nem is akármijen! ;)
Sok spiri bizniszernek csak ez az egy képessége van és tökéletesen elég ahhoz hogy pénzhez jusson általa.
Ha lenne más képességük is akkor átlátnák amit fent írtam....nem azért mert én leírtam ;)hisz nem én találtam ki,hanem én is megtudtam hogy így van...ezen a módon mindenkihez egyénileg is eljuthat.Mert mint ahogy Aditi is írtad ,,amit nem mernek sokan kimondani,belátni"...de már benne van a levegöben,és hozzá tenném meglátni,észrevenni is nem akarják sokan.

Kérlek ne csak olvassátok,érezzétek át amit írtam!

Üdv!Erika

Aditi képe
Az ég madarai világunkban, avagy: mi változott Jézus óta?
2013. június 23. vasárnap, 18:47 | Aditi

Új meglátásom van a témáról. Eltelt pár év és főleg "pár belső változás" :)

Bármiért vétek pénzt kérni!

Gondoljatok bele: van bármi is, amit meg lehetne fizetni?

Azt gondolom a pénz egy tévedése az emberiségnek, egy tanulása. Vagy kijön majd belőle, ha sikerül vissza-emelkedni a szellemi körforgásban, mielőtt elpusztulunk, vagy benne ragad a pusztulásáig abba, hogy számszerűvé és összehasonlíthatóvá próbálja tenni az élet dolgait. A befektetett energiát, lélekerőt, időt...stb

Wass Albertet olvasok mostanában, és ő világosította meg előttem, milyen lehetett az a tiszta őslét, amiben eredendően éltek a emberek.

Az ember elment lánykérőbe a "szomszéd" családhoz (többnapi lójárásra). Letett a földre egy nyúzott bölénybőrt, amit mindenki megcsodált, meg egy külföldről szerzett csodásan faragott kést. Majd azt mondta: neked van három lányod, nekem meg kell egy asszony."

Ezután megtörtént a látszólagos csere. Azért látszólagos, mert itt valójában több szempontból sem egy fogyasztói adás-*vételről volt szó. Ugyanis a legidősebb lány önként állt fel és mondta, hogy elmegy az emberrel élni, de hozzátette, hogy vissza is jöhet, és egy hétig még a szüleinél hagyat a holmiját. a férfinak olyannak kellett lennie, hogy szívesen maradjon vele. S ha nem marad vele, senki sem követelte volna vissza a bölénybőrt.

Nagyon sokat tanultam abból a könyvből az igaz életről. Arról, hogyan kell tudni dönteni, elegendőnek, megengedőnek lenni, mit jelent boldognak lenni az életben, ami kemény, és rengeteg munkával és energiabefektetéssel jár. És ez a természetes. Mit jelent a birtok, valójában. A magyar ember nem papírhoz és úrhoz kötötte a birtokát, nem is nevezte annak, ha nem fenyegette veszély, körül sem kerítette, de amit a munkájával megművelt, amiből volt az élete, azt megvédte.

Semmi nem volt megvehető, ami érték. Cserélhető dolgok voltak, de az is sokkal inkább a szükség, és az igények, és a lehetőség viszonylatában, ami életszerű, szemben azzal, hogy bárki meg tudná mondani, mi mennyit ér. Senki nem állítja, hogy egy nő egy bivalybőrt és egy kést ér, és senki nem gondolta ezt. Mert a dolognak nem ez volt a lényege. Sokkal inkább az adás gesztusa, az ajándék gesztusa az ajándékért volt az, amit bőr és a kés jelentett. És a későbbiekben a férfi is segített a lány családjának, amikor megtehette, ellenszolgáltatás nélkül. Csak mert így működött a hite az életről.

Én ebben hiszek. És ez a működés ahhoz közeli, amit Sanyi itt a felettem lévő hozzászólásában ír, az intuíció-vezérelt működésről.

Sajnos, nagyon sajnos, hogy a világunk odáig hullott, hogy ez már ideának számít. valamikor így éltünk, és ez volt a természetes. Mint ahogy ma is ez, mert ez a TERMÉSZET RENDJE SZERINT VALÓ.

Csak mi nem tudunk már így lenni. Vajon miért a sok szenvedés?

Természetes, hogy egy nem természetes rend szerint működő rendszert nem lehet igazságosan élni. Mindig lesz aki kimarad, elmarad, lemarad, pedig nem kevésbé érdemelné meg a segítséget (ha a lelki segítség adásáról beszélünk) mint más, akinek éppen van rá pénze, és éppen olyan feleslegesen adta oda, mintha nem is adta volna. Megszámlálhatatlanul sokszor fordul elő, hogy feleslegesen vásároltunk meg valamit, vagy nem tudtunk élni vele. Ne csak azzal példálózzunk, hogy aki nem fizet meg valaminek az árát, hajlamos nem megbecsülni azt. Wass Albert világában az embernek az jutott, amiért megdolgozott, és ez ma is így lenne, ha nem lenne a pénz-rendszer, amivel ámítják az embereket. Persze, egy ideális világban a pénz is csak energia, mint amire hivatkozni is szoktak, csakhogy ez a világ nem ideális, és ezzel is sikerült visszaélnie az emberiségnek, mint mindennel. Már mocskos és nem tisztán működik Ki kell törölni ahhoz, hogy új lapot nyithassunk, hogy újra igaz alapokra építhessük az életünket.

Én igyekszem átalakítani az életem, amennyire ez csak telik tőlem, aszerint amiben hiszek, ennek a világnak az összes tévedése és mocska ellenére. Mert olyan világosan látom, hogy ez az igaz út. Persze én is csak valahol tartok ebben. De kétség nélkül meg vagyok győződve róla, hogy semmi nem eladó és eladható. Pláne nem pénzért, és hogy a tudatos ember kötelessége feltérképezni ezt és az életét, és mindent megtenni az összes függése (évezredes minták hálója) ellenére, hogy átalakítsa az életét olyan módon, hogy minél kevésbé legyen rászorulva arra, hogy mindig engedelmeskednie kelljen a pénz-diktálta világ rendszerének. Hacsak teheti, nem.

Ezzel is hozzájárul egyénileg az emberiség felemelkedéséhez, és a lelke ápolásához. nem beszélve mindenkiről, akinek szívből ad, és másikról, akiktől szívből kap, amikor nem is reméli.

Az életem legrosszabb periódusában kaptam a legtöbbet az élettől. Talán azért, mert akkor tanultam a spirituális tudást, és abban szerepelt többek közt ez is:

Tudj elfogadni, adj, amit adni tudsz és bízz az életben, hogy mindent megkapsz, ami a fejlődésedhez szükséges. Légy alzatos, mert nem kell több, se kevesebb! A virágok is kapnak esőt amikor kapnak, és nem kapnak, amikor nem, de minden erejükkel nyitják a szirmaikat, amikor eljön az idő. Ne várj cserébe semmit azért amit adsz, de ne is várj el magadtól többet, mint amit adni vagy képes. Egy almafa almát tud adni, hiába követelnek tőle mást. Vizet , napot, földet és szelet tud elfogadni, hiába adnának neki mást.

Én ebben hiszek. Amikor a legnagyobb szükségem volt rá (és nem is tudtam) akkor kaptam a legtöbb spirituális segítséget. Rengeteg tanítónál jártam, eszméletlen sok élményt szereztem, rengeteget tanultam, élvezetes módon, jórészt, teljesen ingyen - valahogy mindig úgy alakult. Azóta tudom, azért, mert a sorsomban volt, hogy ezeket megtanuljam, magyarul szükségem volt rá, és adni nem tudtam szinte semmit, mert annyira lenulláztam magam addigra - tudatlanul. Ez egy lehetőség volt az élettől, mert tudatossá akartam válni és erre az élet úgy reagált, hogy adott. Mert egyet akartam az életemmel. És most, érdekes, egy pár éve ugyanígy adom át a lángomat én is - másoknak. És örömem ellem benne. :)

Az ember legnagyobb baja, hogy a maga képére akarja formálni istent, ahelyett, hogy elhinné, jobban tudja isten, mi kell neki. És megtanulná azt akarni, amit ő is Azt hiszem a témánkra vonatkozólag azt mondta Jézus, minket is etet Isten, mint az ég madarait. hát nekem volt szerencsém ezt megtapasztalni.

Nem ítélek el senkit, aki nem így csinálja, én is csak az első lépéseim próbálom tudatosan ez irányba tenni. Angol nyelvet pénzért tanítok, mert ez a megbetegedett világ kötelez arra, hogy pénzt keressek. De rajta vagyok, hogy változtatni tudjak ezen. Mert már megtapasztaltam, hogy az élet ereje sokkal nagyobb, mint az elméé. És a hit ereje sokkal nagyobb, mint a kényszeré.

Bármeddig jutok el ezen az úton halálom napjáig, örülni fogok neki, hogy így döntöttem. :)

Namaste

Huszti Sándor - Önismereti tanító képe
...és csak az megy át, dönt az adás, az “áldozat” mellett, aki
2013. november 06. szerda, 10:11 | Huszti Sándor -...

Jó volt olvasni István meglátását, hogyan szűri meg a pénz azokat, akiknek valóban szükségük van a segítségre:
"...végül a viták segítettek, hogy elegem lett … ugyanis közben megfigyeltem, hogy részvételi díjjal arányban emelkedik a részvétel színvonala, az összhang … és így értettem meg, hogy a pénz tökéletes szűrő, mert elválaszt, mert döntés elé állít, és csak az megy át – dönt az adás, az “áldozat” mellett – akinek valóban érték, amit kaphat, akinek valóban időszerű

… és ettől az egész helyzet megváltozott, mert többé nem az én kenyerem miatt volt fontos, hogy pénz érkezzék, hanem az Alkotás, az Érték hasznosulásához, a Közösség egészséges formálódásához vált abszolút szükségessé, tehát immár nem akkor voltam felelőtlen, ha kértem, hanem akkor, ha nem"
http://www.envagyok.net/tonkrementem/

Domoszlai Katalin képe
Kívül keresed a visszaigazolást
2013. november 07. csütörtök, 4:48 | Domoszlai Katalin   Előzmény

mert belül nincs a helyén.

Belül akkor kerül a helyére, ha azok a szituációk át vannak dolgozva, ahol Te kértél és kaptál támogatást, gondolok elsősorban az édesanyád segítségére és lehetnek mögötte még mások is, mint például az ingyen terem stb...

Jó munkát, Sanyi!

Tanításért pénzt kérni?
2016. február 01. hétfő, 17:35 | Kazsu1961

"Ingyen kaptátok, ingyen adjátok! Ne legyen se aranyatok, se ezüstötök, sem rézpénz az övetekben, sem úti tarisznyátok, se két köntösötök, se sarutok, se bototok! Méltó ugyanis a munkás az eledelére.

Ha egy városba vagy faluba bementek, tudakozódjatok, hogy ki az arra méltó benne, és maradjatok ott, amíg tovább nem mentek. Amikor beléptek a házba, köszöntsétek azt! Ha méltó rá a ház, szálljon rá a ti békétek; ha pedig nem méltó, a békétek térjen vissza hozzátok."

Máté Evangéliuma 10,7-13

Tanításért pénzt
2016. február 01. hétfő, 17:42 | Kazsu1961

Szellemi, lelki tanításért nem szabadna pénzt kérni. Viszont anyagi tanító kérhet pénzt, de nem élhet vissza a helyzetével. Gondolok most arra, hogy pénzügyi tanácsért, vagy párterápiáért, stb. lehet pénzt kérni. De manapság már van babahordozás és ezerféle más fölösleges tanfolyam, ami régen anyáról leányra szállt. Ez a mai felfogás nem becsületes, nem mások betegségén, és tudatlanságán kell meggazdagodni. Amúgy akikre ráférne egy tanfolyam, pont azok nem fognak elmenni.

Huszti Sándor - Önismereti tanító képe
Akinek nem tetszik, az mehet meditálni azon, miért működik máské
2016. február 03. szerda, 1:25 | Huszti Sándor -...   Előzmény

Köszönjük Kazsu a bibliai jó tanácsot, de ha elolvastad a 4 oldalnyi beszélgetést, akkor láthatod, hogy már rég más véleményen vagyunk.
Új kor, új gazdasági működés. Régen a nép eltartotta a tanítót adományokból, ma meg pénzt kérünk a munkánkért.
Akinek nem tetszik, az mehet meditálni azon, miért működik másként a világ, mint ahogyan azt Ő szeretné. Aztán vagy harcol ellene vagy elfogadja.
Ennyi.

szeges képe
Hiába na!
2016. február 03. szerda, 12:01 | szeges   Előzmény

Nincs új a nap alatt... :)

Feliratkozás Hírlevélre